Csongrádi Malom

A város jelentős ipartörténeti emléke. Csatár Zsigmond kezdte meg az új malom építésének „akcióját”, ami sikerrel járt, ugyanis 1885-ben hivatalosan is bejegyezték a Keresztény Gőzmalom Részvénytársaságot, és az építkezést is hamarosan jóváhagyták. A két és fél emeletes, vakolatlan téglából készült, egy egyemeletes szárnnyal egybeépített malom építését 5 hónap alatt befejezték. A malom 24 óra alatt 100 mázsa vegyes gabonát tudott megőrölni. Fennállásának 32. évében gyújtogatás következtében leégett, ezt követően újjáépítették és azóta is működik.

Egykori gőzfürdő

A csodálatos szecessziós belső díszítésű gőzfürdőt Eszes Mihály gőzmalom tulajdonos építtette 1904-ben. Azonban használati díját a város nem bírta el, ezért bezáratták. 1913-ban Farkas Ignác nyaralóvá alakíttatta. 1926-ban a város megvásárolta és egy ideig csendőriskolaként működött. 1929-ben itt kapott helyet a Gimnázium kollégiuma. Az épület sokáig a középiskolás diákokat szolgálta. 2003-tól önkormányzati tulajdonban van.

Erzsébet Szálloda

A Fő utca egyik legszebb épülete, magán hordozva a múlt század fordulójának építészeti stílusát, az eklektikát. A szállodát ugyanis, 1906-ban nyitotta meg Csejthey Lajos bíró. Elkészültekor a legnagyobb táncteremmel rendelkezett és szórakoztató, vendéglátó funkciókat látott el. Eredetileg árkádok övezték, azonban az alakja az idők folyamán sokat változott.

Bíróság

Ezen a helyen az 1800-as évek elején még postaház állt és lóváltóhely volt postakocsik részére.
1824-ben Csongrád városa megvette az épületet 1200 forintért, amely 1855-ig városházaként funkcionált. Ezután a város vezetősége bérbe adta és vendéglőként működött. Itt alakult meg a Csongrádi Casinó 1860-ban, a város első hosszú ideig működő kultúregylete. 1882-től a járásbíróságnak adott helyet.
1930-ban lebontották. Majd egy év múlva épült fel a ma is látható épület, mely eleinte járásbíróságként majd rendelőintézetként működött. 2006 óta újra az igazságszolgáltatás kapott helyet az épületben.

Ének-Zenei Általános Iskola

A városban a múlt század végéig lányok számára az elemi iskola után továbbtanulási lehetőség nem volt. A csongrádiak kérésére 1897 augusztusában engedélyezték, hogy a község polgári leányiskolát állítson fel. 1900-ban Baumgarten Sándor és Herczeg Zsigmond tervei alapján elkezdődött az építkezés, ami 1901 nyarára be is fejeződött.
Az iskola tetőszerkezete 1975-ben leégett. A felújítás során az addig egy emeletes épületre még egy emeletet húztak, amelyet betonkoszorúval láttak el. Ezzel sajnálatos módon elveszítette szép, szecessziós stílusjegyeit az épület.

Művelődési Központ

A Művelődési Központ eredeti rendeltetése a Magyar Király nevet viselő szálloda volt. A Csongrád Városi Takarékpénztár építtette 1895-ben. A szálló földszintjén kávéház, étterem, valamint üzlethelyiségek voltak, emeletén nagy színház- és bálterem, kaszinó és vendégszobák fogadták a vendégeket.1954-55-ben történt átalakítása során új funkciót kapott. Művelődési házként működik, de patináját híven őrzi azóta is.

Nagyboldogasszony Katolikus Általános Iskola

Csongrád egyik legrégebbi épülete. Hatter Károly és Heszler József tervezte. Alapkövét 1859-ben tették le és 1860-ra be is fejezték az építkezést. Itt rakták le elődeink a csongrádi népnevelés alapjait. A környék minden iskolatípusa itt kezdte meg működését. Az Alföld egyetlen tanítóképezdéje is itt nyitotta meg kapuit.

Batsányi János Gimnázium

A kor neves építésze, Ybl Lajos tervei alapján 1913-14-ben épült polgári fiúiskolának. Azonban a tanítás nem kezdődhetett el benne 1914-ben, mert kitört az I. Világháború és a Vöröskereszt Egylet katonai kórháznak használta. A polgári fiúiskolában az oktatás 1920-ban indult meg és már ebben a tanévben volt a Szentesi Állami Főgimnázium fiókintézeteként első gimnáziumi osztálya is. A gimnázium 1925-ben vált önállóvá. Az épület előtt áll Stróbl Alajos Kossuth-szobra. 1899-ben állították a város első nem vallásos jellegű köztéri szobraként.

Városháza

1935-37-ben a Károlyi grófok hajdani megszálló házának alapjaira épült a városháza. Terveit Piroska János polgármester elgondolásai alapján Csókási Ferenc városi főmérnök készítette. A kivitelezést sem adták vállalkozásba: az építéstől a tanácsterem belső berendezésének – emelvény, elnöki és előadói asztal székekkel, cserépkályhák – elkészítéséig, mind csongrádi mesterek és iparosok keze munkáját dicséri.